2007. július 12., csütörtök

Ne tussoljuk el!

Tervezőtársammal Kasuba Jánossal terveztem ezt az épületet és még mindig aktuális (részlet a műleírásból):

A Szabályozási tervben a műemlék épület telkét szabálytalanul felosztották, ezzel városunk örökségét megfojtották. Bár a helyi legmagasabb építész fórumok – kissé elkésve – a törvényes és ésszerű állapot visszaállítását kérték, szavazták meg, határozták el – NEM TÖRTÉNIK SEMMI.
Debrecen talán legrégibb lakóépületéről, bíróházáról, kereskedő és vendéglátó egységéről van szó, közismert neve: RÉGI POSTA ÉTTEREM. Diószegi Sámuel főbíró háza a XVII. Századból. Itt pihent meg a svéd király menekülése közben, itt működött az első postahivatal. A város közepén heten egyedül maradtak. MÉG MEGMARADTAK. Egy történelmi házsor.
Talán eljött az idő és az autópályával, Európai Unióval együtt ideérhetett már a friss szemlélet: MÉLTÓKÉPPEN meg kell őriznünk és a mai élettel fel kell töltenünk legsápadtabb kultúránk fundamentumát.
Hasznosítási tanulmány tervünkben kellő tisztelettel és flexibilitással kapcsoltuk a műemlék épületeket a ma és a holnap városához. Több funkciós, átjárható keretes beépítéssel városi bázist szeretnénk létrehozni. Bemutatjuk a hangulatos eredeti enteriőrt a régi életformát, megidézzük a ház és az udvar működését. A boltozott boltokba igényes vásárlókat várunk.A régi csűr helyén keresztépületként panziót, az oldalszárnyakban magyaros vendéglátó helyet és többcélú mozgásművészeti termet terveztünk fiataloknak és véneknek egyaránt.
A részletekkel lehet vitatkozni, de a cél világos.
Adjuk meg az esélyt. Legyen ez a Révész téri tömb újjászületésének a mértéke és kiindulópontja. NE HAGYJUK, hogy a régi házzal együtt kárhozzon el az összes önérzetünk is.